Ügyviteli fogalmak

ABC rendben:

AADR, Adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás, D: DíjbekérőEEAN13, EKÁER, Elektronikus számla, Előleg számla, E-számla,   F: FELÍR, FIFO,  GY: Gyűjtő számlaH: Helyesbítő számla, I: IBAN, J: Jóváíró számla,  KKód 128, Környezetvédelmi termékdíj,  L: LOT, N:NÉBIH, Ö: ÖnszámlázásS: Swift kód, SZ: SzámlazáradékV:  Vonalkód 

 
Témakör szerint:
 
 
 

 

Mi a vonalkód?

vonalkód olyan gépek által optikailag leolvasható kód, amelynél különböző vastagságú függőleges világos és sötét közök, illetve vonalak meghatározott váltakozása fejezi ki az információt. Általában alattuk számokat is elhelyeznek. Leggyakoribb felhasználási területe a kereskedelem, például az áruk csomagolásán, amely lehetővé teszi az áru következő adatainak gyors azonosítását:

a gyártó országa

gyári száma

termék cikkszáma

Vonalkód jelképekkel megjelenített azonosító számok lehetővé teszik a gépek számára az elektronikus leolvasást, melynek eredményeképpen használata nagyban segíti és gyorsítja az információ áramlását a bolti pénztáraknál, raktári átvételnél, illetve minden olyan helyen, ahol az üzleti folyamatokban szükséges.

Forrás: Wikipédia

Bővebben a vonalkód technikáról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vonalk%C3%B3d

 

Mi az EAN 13?

European Article Number - Az EAN-13 vonalkódokat kiskereskedelmi árucikkek jelzésére használják világszerte. EAN-13-ban a szimbólum 13-at kódot használ. A számjegyek négy részbe oszlottak:

Rendszerkód, az első két vagy három számjegy, általában ország azonosító amiben a gyártót bejegyzik (nem szükségképpen ahol a terméket ténylegesen gyártják). Amikor az EAN-13 vonalkód egy 10-jegyű ISBN egy átalakítása vagy az ISMN kód, a rendszer, a kód illetőleg 978 vagy 979 lesz, vagy 977 ISSNsnek.

Gyártókód, négy, öt vagy hat számjegyből álló kódsor, ami a rendszer hosszától vagy az országkódtól függ.

Termékkód, öt számjegyből áll.

Ellenőrző számjegy, egyetlen a kód végén, egy ellenőrzőszámszámjegy. Az ellenőrző számjegyet a modulo 10 alapján kiszámítják , ahol a súlyok az ellenőrzőszámszámításban 1-et és 3-at váltogatnak. Különösen mióta a súlyok 10-ig viszonylag elsők, az EAN rendszer észlelni fog minden egyetlen számjegyhibát. De mióta az egymást követő súlyok különbsége egyenletes, az EAN rendszer, ne észlelj minden szomszédos áttételhibát.

Forrás: Wikipédia

Bővebben az EAN-13 kódolásról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_gy%C3%A1rtm%C3%A1nyk%C3%B3d

 

Mi a Kód128?

128 karakter kódolására alkamas vonalkód, amely az ASCII karakterkészletet alkalmazza, azaz a kód nem csak számokat, hanem betűket is tartalmazhat. A kód hossza szabadon választható. Elsősorban belső - saját raktározási és logisztikai feladatainkhoz kapcsolódó - felhasználásra javasolt vonalkódrendszer.

 

Mi a FIFO elv?

First In - First Out. Vagyis "elsőként be, elsőként ki". Gyakorlatilag a bevételezett cikkeket időrendi sorrendbe rakjuk és az értékesítés során, mindig korábban beszerzett árut adjuk ki. Miért van jelentősége? Nézzük meg egy példán keresztül!

1, Tegyük fel, hogy 2015.01.05-én beszerzünk 15 db fotelt 10.000 Ft-ért. Készletértékünk ekkor 15*10.000 Ft, azaz 150.000 Ft.

2, 2015.02.01-én ugyanabból a típúsból még további 10 darabot, de már 8.000 Ft /db áron. Készletértékünk ekkor 15*10.000 Ft + 10*8.000 Ft, összesen 230.000 Ft.

3, Ha a következő héten eladunk 6 darabot, akkor a program automatikusan a korábban (vagyis 10.000 Ft / db áron) beszerzett cikkeket fogja kivezetni a készletből, vagyis készletértékünk 6*10.000 Ft-tal fog csökkeni.

 

Mi az EKÁER?

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, amelynek célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a gyakran emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása és nem utolsó sorban az adóelkerülők kiszűrése. Az EKÁER-rel nyomon követhetővé válik az áruk tényleges útja, hiszen a szállítással kapcsolatos adatokat (áru megnevezése, mennyisége, címzett, feladó adatai, szállító jármű rendszáma stb.) egy központi elektronikus rendszerben még a fuvarozás előtt kell rögzíteni.

Ezen adatok egy része (termék tömege, értéke, a szállító gépjármű rendszáma) a szállítmány megérkezéséig módosítható, és az átvételi (kirakodási) helyre érkezés időpontját követő munkanapon is elegendő rögzíteni. A gépjármű rendszámának megadása nem feltétele az EKÁER szám megállapításának, azonban a fuvarozás megkezdéséig ezt az adatot is rögzíteni kell.

Bővebben az EKÁER rendszerről: https://ekaer.nav.gov.hu/

Vonatkozó jogszabályok:

Az ART. 2015 január 1-től hatályos rendelkezései: https://ekaer.nav.gov.hu/articles/view/ekaer-kihirdetett-art-2015janur-1-tl-hatlyos-jog

51/2014 (XII.31) NGM rendelet a kockázatos termékek meghatározásáról: https://ekaer.nav.gov.hu/articles/view/a-nemzetgazdasagi-miniszter-51-2014-xii-31-ngm-rendelete-az-elektronikus-kozuti-aruforgalom-ellenorzo-rendszer-mukodesevel-osszefuggesben-a-kockazatos-termekek-meghatarozasarol

 

Mi a NÉBIH FELIR?

A 2015. január 1-jével bevezetésre kerülő, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által üzemeltetett EKÁER célja az ÁFA megfizetésével összefüggő visszaélések visszaszorítása és az élelmiszer-biztonság növelése.

Az EKÁER rendszer az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó termékek esetén kizárólag a FELIR (élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer) azonosítóval rendelkező ügyfelek szállítmányához ad számot.

A NÉBIH FELIR kereső alkalmazásának oldalán (http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/felir-kereso ) ellenőrizhető, hogy

 - a forgalmazott termék a vámtarifaszám alapján FELIR köteles-e,
 - egy adott vállalkozása a TEÁOR száma alapján FELIR regisztráció kötelezett-e, valamint,
 - az adott vállalkozás rendelkezik-e FELIR azonosítóval.

Aki a FELIR hatálya alá tartozó tevékenységet végez, és nem rendelkezik azonosítóval, regisztrálnia kell magát.

Forrás: https://ekaer.nav.gov.hu/articles/view/nbih-felir

 

Mi az ADR?

Veszélyes árunak nevezzük azokat az áruféleségeket (anyagokat és tárgyakat), amelyek a szállításuk során tűz- és robbanásveszélyt, egészségkárosító (főként maró, mérgező) hatást vagy környezetkárosító tulajdonságokat hordoznak, s amelyeket ilyenként azonosít valamely közlekedési ágazat veszélyes áru szállítási szabályzata.

A veszélyes árukat a szabályzatokban leírt módon valamely UN-számhoz (magyarul ENSZ-szám), s a hozzá kapcsolódó helyes szállítási megnevezéshez (idegennyelvi megnevezéseit lásd lejjebb), illetve ezáltal egy áruosztályba sorolják be, vagyis osztályozzák.

Az ADR a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodást jelenti.

Forrás: Wikipédia

Bővebben az ADR-ről és veszélyes áruk besorolásáról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vesz%C3%A9lyes_%C3%A1ruk

 

Mi a környezetvédelmi termékdíj?

Az 1995-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíj legfontosabb célja, hogy a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez, csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen.

Környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni az egyéb kőolajtermékek, a gumiabroncs, a hűtőközegek, a csomagolás, az akkumulátor, a reklámhordozó papír, valamint az elektromos és elektronikai berendezések (ide értve a hűtőberendezéseket is) importja, belföldi forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása után.

A környezetvédelmi termékdíjat a számlán tételesen kell feltüntetni a kormányrendeletben előírt fix záradékszövegek alkalmazásával.

A 343/2011 (XII.29) Kormányrendelet 1.sz. melléklete szerinti környezetvédelmi termékkód (a továbbiakban: KT kód) és csomagolószer-katalógus kód (a továbbiakban: CsK kód) olyan 7 számjegyből álló azonosítószám, amely a termékdíjköteles termékek azonosítására szolgál, a termékdíj-kötelezettség megállapítása érdekében.

Vonatkozó jogszabályok:

2011.évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról

343/2011 (XII.29.) Kormány rendelet

 

Mi a LOT szám?

Azonos LOT szám (gyártási tétel szám) jelöli a termékek azon csoportját, mely adott időben, adott gyártósoron, azonos eljárással készült és ennek következtében megegyező tulajdonsággal rendelkezik. A tételszám és a tétel nagyságának meghatározása a vállalkozás saját hatásköre. Ez az a hivatkozási szám, amelynek segítségével fontos információ (hol, mikor, hogyan) tudható meg az adott termék elıállításáról. A tételszámot megelőzheti az „L” betű, melynek feltüntetése csak abban az esetben kötelező, ha maga a tételszám egyébként nem lenne megkülönböztethető a címkén szereplő más feliratoktól.

Adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatási funkció

2016. január 1-től minden elektronikus számlázó programnak rendelkeznie kell a fenti elnevezésű menüponttal, amelynek segítségével helyszíni ellenőrzés során a NAV munkatársai listát tudnak készíteni a programban kiállított számlákról. A lekérdezett lista egy speciális XML fájlba kerül.

A lekérdezés NEM online, kizárólag helyben indítható, nincs közvetlen adatkapcsolat a NAV-val mint például a pénztárgépek esetében. A listába csak olyan adatok kerülnek, amelyek a kiállíott számlákon szerepelnek, vagy az adott számla tulajdonságait meghatározzák.

Két fajta lista készíthető. A lekérdezés indításakor van lehetőség meghatározni, hogy adott időszakra, vagy adott számlasorszám tartományba tartozó számlákat szeretnénk megjeleníteni. Útmutató az adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatási funkció használatáról. Vonatkozó jogszabály: 23/2014. (VI.30) NGM rendelet

 

Mi a számlazáradék?

A 2016. január 1-től érvényes jogszabály szerint minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy Adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás funkcióval, amelyen keresztül lekérdezéseket tudunk készíteni a programban kiállított számlákról.

A lekérdezések során követelmény, hogy minden olyan számla és számlatétel megkülönböztetésre kerüljön, amelynek valamely eleme a jogszabályban nevesített esetekre vonatkozik. Ezt a követelményt úgy tudjuk teljesíteni, ha számláinkon úgynevezett számlazáradékokat használunk. Ezek a záradékok a gyakorlatban a számlákat, vagy az egyes számlatételeket ruházzák fel valamilyen plusz jellemzővel.

A záradékok sok esetben kapcsolódnak a számlán megjelenő kötelező szöveges megjegyzéssel, de vannak esetek, amikor csak a "háttérben" jelentenek egy jelölést.

Számlázó programunkban záradékként kezeljük például az Önszámlázás, a Fordított adózás jelölését, vagy a Környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó nyilatkozatot. A számlazáradékok kezeléséről és beállításáról itt olvashat bővebben.

 

Mi a díjbekérő?

A díjbekérő, vagy más néven proforma számla nem más, mint egy fizetési értesítő. Fontos, hogy a díjbekérő nem szigorú számadású számviteli bizonylat, így pontos tartalmára sincs részletes előírás. Általában egy normál számlához hasonlóan szerepel rajta: a fizetendő összeg, az esedékesség, a tételek, a kiállító és a kötelezett adatai, megjegyzések, stb.

A díjbekérő fogalma gyakran keveredik az Előleg számlával, de a díjbekérő célja csupán az, hogy értesítsük partnerünket új fizetési kötelezettségéről. Előleg számlát pedig csak abban az esetben állíthatunk ki, ha a pénzt már megkapta vállalkozásunk.

A proforma számla alkalmazásának egyik előnye, hogy a díjbekérő számlát kiállító cégnek nem kell az adott időszakban kiállított díjbekérők után befizetni az ÁFA-t, amennyiben a díjbekérő alapján befizetés nem történt. Amennyiben partnerünk fizet, akkor 15 napon belül kell elkészítenünk számlánkat a befizetésről. Adófizetési kötelezettségünk ezen számla alapján keletkezik. Díjbekérő modulunk megismeréséhez kattintson ide.

 

Elektronikus számla fogalma

Az elektronikus számla nem más, mint az ÁFA törvényben meghatározott tartalommal bíró számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyeggel rendelkezik. Ezek a technikai feltételek biztosítják a számla adattartalmának sértetlenségét, hogy a számla megegyezik az eredetileg kiállított számlával, azon utólagosan módisítás nem történt.

Az e-számla tartalma tehát mindenben megegyezik a normál papír alapú számlákkal, a továbbítás módjában és az archiválásban van eltérés. Számlázó programunkhoz illeszthető E-számla modul megismeréséhez kattintson ide.

További információk az elektronikus számlázásról az alábbi linken olvashatóak: https://hu.wikipedia.org/wiki/Elektronikus_sz%C3%A1mla

 

Mi az előleg számla?

Az előleg legfontosabb tulajdonsága, hogy a teljesítést megelőzően fizetik. A vonatkozó jogszabály szerint az előleg a termékértékesítés, szolgáltatás során a teljesítést megelőzően adott pénz, amely a teljes ellenértékbe beszámítható.

Az előleg számla kiállítását mindig megelőzi az előleg befizetése. Az előleg számla teljesítési dátuma a befizett összeg jóváírásának dátuma.

A díjbekérő fogalma gyakran keveredik az Előleg számlával, de a díjbekérő célja csupán az, hogy értesítsük partnerünket új fizetési kötelezettségéről. Előleg számlát pedig csak abban az esetben állíthatunk ki, ha a pénzt már megkapta vállalkozásunk.

 

Mi a gyűjtő számla?

Gyűjtőszámla kibocsátására akkor van lehetőség, ha a termék értékesítő / szolgáltatást nyújtó adóalany a teljesítés napján egyidejűleg, illetve ugynabban az adómegállapítási időszakban ugyannnak a vevőnek több számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít. (Példa a gyűjtőszámla használatára: egy hónapon keresztül szállítok árut a vevőmnek, de nem szállításonként külön-külön állítom ki a számlámat, hanem egyben, összevonva.)

Az gyűjtő számla kiállításáról a feleknek előzetesen meg kell állapodniuk. A gyűjtőszámlát a számla kiállítóra vonatkozó adózási időszak utolsó napjáig, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül kell kiállítani.

A gyűjtőszámlán az összes egedi ügyletnek szerepelnie kell tételesen, egymástól elkülönítve, oly módon, hogy az adóalap az egyes teljesítésekre egyenként, valamint a teljes időszakra is megállapítható legyen. Útmutató a gyűjtőszámla készítéséhez a Dolphin InvoicePro számlázó programban.

 

Mi a jóváíró/helyesbítő számla?

Fontos tudni, hogy a jóváíró számla fogalmát, mint önálló megnevezést az ÁFA törvény nem ismeri, helyesbítő számlaként tartja számon, amely az elkészült, de valamilyen tartalmi elemében hibás számla korrekciójára használható.

Az elkészült számlák utólagos javítása, módosítása tilos (a program nem is ad rá lehetőséget), ezért ha hibásan állítunk ki egy számlát két megoldás lehetséges, annak korrigálására.

Készíthetünk sztornó számlát, amely érvényteleníti az eredetit, majd pedig kiállíthatunk egy újat, vagy készíthetünk helyesbítő számlát. Az első esetben összesen így 3 számla készül (eredeti, sztornó, új) az adott teljesítéssel kapcsolatban.

A második esetben, amikor is helyesbítő számlát készítünk, a helyesbítő számlán meghivatkozzuk az eredeti számla tartalmát és azt korrigáljuk. A helyesbítő számlán az eredeti számla tételei negatív előjellel szerepelnek. Ha helyesbítő számla végösszege pozitív, akkor az ügyfélnek plusz fizetési kötelezettsége keletkezett, ha negatív, akkor visszafizetésre jogosult. Nulla lesz a helyesbítő számla végösszege olyan esetekben, amikor például az ügyfelünk címét módosítjuk egy elírás miatt. Helyesbítő számla használatával összesen 2 számla készül az adott teljesítéssel kapcsolatban (eredeti, helyesbítő).

 

IBAN fogalma

Az IBAN a nemzetközi bankszámlaszám angol elnevezésének rövidítése. Egy szabvány, amely a kedvezményezett bankszámlaszámának elemeit határozza meg a nemzetközi forgalomban. Lehetővé teszi az egyes országok bankszámlaszámainak egységes és egyértelmű azonosítását. A nemzetközi átutalások megkönnyítésére használják. Hossza országonként eltérő, maxium 34 karakter.

 

Mi a swift kód?

A bankot azonosító kód, amely nemzetközi átutalások során biztosítja az összeg pontos továbbítását a kedvezményezett bankjához. A Swift KÓD, vagy másnéven BIC (Bank Identifier Code) 8, vagy 11 karakter hosszú, amelyből az 5. ás 6. karakter az ISO országkód, amelnyek meg kell egyeznie az IBAN számlaszám első két karakterével.

 

Mi az Önszámlázás?

A számlakibocsátási kötelezettséget a terméket megvásárló, vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél is teljesítheti. A számlán a Szállító ebben az esetben is a teljesítésre kötelezett (eladó/szolgáltató) fél lesz, függetlenül attól, hogy a számlát ténylegesen nem ő állítja ki. Természetesen az így kiállított számlát el kell juttani a szállítóhoz, hiszen ellenőrzés során azt fel kell tudnia mutatnia.

Önszámlázás esetén a feleknek előzetesen írásban kell megegyzniük a számlakibocsátás módjáról és feltételeiről. Az ilyen formában kiállított számlák jogszabályi vonatkozásában felek egyetemlegesen felelnek.

Ha a számlát nem a szállító állítja ki, hanem a vevő, a számlán minden esetben szerepelnie kell az "önszámlázás" megjelelölésnek.

 

Fenti fogalmak meghatározásában és a vonatkozó leírások, hivatkozások összeállításában igyekeztünk kellő körültekintéssel és gondosan eljárni. Szándékunk ellenére elképzelhető, hogy bizonyos tartalmak időközben megváltoztak, módosultak, vagy esetleg félreértésre adhatnak okot. A honlapunkon elhelyezett információkért, az idézetek és a meghivatkozott oldalak tartalmáért a Dolphin Kft. semmilyen jellegű felelősséget nem vállal. Kérjük, az információkat minden esetben több forrásból is ellenőrizze, és szükség szerint egyeztessen az adott terület szakértőivel, vagy kérjen hatósági állásfoglalást.